Díva naíva - a furcsa nő tökéletlenségei

A 40es 2 gyerekes már nem szingli nő furcsaságai, mindennapjai kerülnek leírásra

Friss topikok

  • Enchantée: Jó hallani kicsit bővebben Rólad, még ha ilyen ritkán is. :) (2022.05.17. 11:52) Mostanság
  • Enchantée: Úgy legyen! :) (2019.02.24. 21:39) Elmélkedés
  • Enchantée: Kitartást, Drága! Adj nekik is időt a feldolgozáshoz. Igaz, hogy szinte nem létezett számukra évek... (2019.02.06. 08:47) Cenzúrázatlan
  • Enchantée: Régen minden... ;) Azért örülök, hogy legalább FB-n a csapat nagyjának életét nyomon követhetjük, ... (2019.01.31. 05:45) Változás
  • díva naíva: @Enchantée: köszi Chanti :( (2018.01.03. 10:26) Nulla

Nőnap

2019.03.09. 18:55 | díva naíva | Szólj hozzá!

Néha kezd elegem lenni a búgócsiga üzemmódból, a tegnapi napon is úgy éreztem magam, mint egy szupermenedzser, szóval, 4-kor keltem, szépen 2-ig dolgoztam, aztán haza, telefon vásárlás, nagyfiam elhagyta a telefonját - update, persze, hogy meglett, tipikus. Aztán nőnapi vásárlás, mert a kiscsibém ismét kiborult, hogy nincs egy rongya sem, este 7re értünk haza, legszívesebben bebújtam volna a takaróm alá, de hát megígértük magunknak, hogy kimozdulunk és így is tettünk. 

Fél 10-kor indultunk, úgy döntöttünk, vidám esténk lesz, először koktélozni mentünk, szép sorjában pina colada, aztán bahama mama, majd megjött az átkozott B52, esküszöm varázsereje van, amint megisszuk, 20 évvel fiatalabbak leszünk. Átmentünk sógorhoz, de sajnos a közönsége közönséges volt, ugyan másfél órát végigtáncoltunk, de amint nem a magyar slágerek szóltak, már ment a morgás. Winnetou jó éjt kívánt telefonon, én pedig automatikusan elküldtem neki a bemutatós lájkos képemet, na erre bepörgött, hogy miért mutatok be neki, erre visszaírtam, hogy a kép nem neked készült, nekem, úgyhogy ne szívd mellre erre már nem jött válasz, épp kezdte elszúrni a kedvemet, de aztán jött ő, a Vadász, szép zöld szerelésével, 2 méteres szélesváll meg minden, mutatom tesómnak, mondom, nézd, ez már férfi, hát az ízlésünk nem egyezik, egy darabig nézegettük egymást Vadásszal, de nem lépett, mi pedig léptünk a koktél bárba vissza, hogy legalább igyunk még 1-2 B52-őt, még az első kör meg sem jött, Vadász és a haverjai már ott voltak a koktélbárban, onnantól felgyorsultak az események, mintha valami láthatatlan dolog miatt varázserőnk képződött volna, tesóm is ragyogott, ezer éve nem nyomultak rá, elvégre lassan 20 éve házas és láthatóan élvezte, hogy udvarolnak neki, én ebben semmi rosszat nem látok, esze ágában sem volt megcsalni a sógoromat, aztán Vadásszal is felgyorsultak az események, a hatodik B52 után már eléggé megnőtt az önbizalmam és lelassult az agyam, ők továbbindultak, könyörgött, hogy menjek vele, de nem akartam, közben megjött sógor és leszűrte a zsongást a neje körül, úgyhogy vágni lehetett a levegőt. Ezidőtájt én épp Vadász telefonjába pötyögtem be a számomat és el is mentettem neki, méghozzá "Álomnő" lettem a telefonjában, ez jutott elsőre eszembe. Ezzel megcsókolt és lelépett, megtaláltam tesómékat és indultunk haza, sógor még fent maradt, tesómmal lementünk cigizni, hát ott is jöttek oda pasik dumálni, egyszer csak azt vettem észre, hogy Vadász ott áll mellettem és nekem szegezi a kérdést, hogy miért nem nézem az sms-eimet, azzal megfogta a kezemet és ismét megkérdezte, nem hagylak itt, hozzád vagy hozzám megyünk, itt már nem volt tovább, egyszerűen levett a lábamról a határozottságával és nálam kötöttünk ki, a nappalimban szeretkeztünk és elkezdett mesélni a volt feleségéről, juhokról, arabokról és tenyészállatokról, én pedig egyre vágytam, aludni, úgyhogy megkértem, hogy hívjon taxit és menjen haza. Nem tudom mi váltotta ki, de örültem, hogy elment és igazából annak is, hogy ma nem jelentkezett. 

Így jártam múlt pénteken lovaggal, vele társkeresőn ismerkedtem meg és egyszerűen varázslatnak hívtuk, én pedig vártam, hogy a varázslatból szappanbuborék lesz, csodás volt kéz a kézben sétálgatni a városban,  felvillanyozott, libabőrös lettem mikor a csuklómat simogatta, de ott sem bántam, hogy nem lett belőle semmi. Fogalmam sincs, de egyiknél sem éreztem azt a végérvényes érzést, amire vágynék, hogy el tudom képzelni vele az életemet, de majd alakulok, egyszer csak jön egy derült égből villámcsapás, akinél talán nem a félelem lesz urrá rajtam másnap, hanem a lelkesedés, az öröm és a hit. 

A bejegyzés trackback címe:

https://divanaiva.blog.hu/api/trackback/id/tr9214679292

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása