Erről szól az egész életem, telis tele van fordulatokkal, valószínűleg a naivitásom is okozza, vagy a franc se tudja, mi történik az én életemben, de hogy nem unatkozok, az tuti.

Kollégát tegnapelőtt leépítettem, besokalltam ettől az egésztől, igen, rohadt jól esik a rajongása, csak rohadt veszélyes is, mert többet ül a gép előtt, mint amit a családjával tölt és egyre nagyobb az igénye a gép előtt ülni, én pedig nem akarok bonyodalmakat, annyira tudtam, hogy nem ő lesz az, aki kimondja a végszót, mert neki ez rohadtul megfelel... Ja és hullára besértődött, hogy akkor én most szakítok vele, mondom nem bazmeg, ez nem szakítás, mi együtt sem voltunk, ha nem tűnt volna fel, nős vagy... Komolyan mondom, néha még a szavam is elakad.

Bandita tragikusan néz ki, rendesen lefogyott az elmúlt 3 hónapban, be is sértődött, mikor közöltem vele. De még egy kegyelemdöfést azért kaptam tőle. Mert ugye a kutyák még picik hozzá és hát hideg van, nem kell tüzeléskor különzárni őket, nem hát, csak épp vemhes lett a csaj kutyám. Na persze, azóta nem veszi fel a telefont, valahogy be van szarva, mert hát felelősség, meg ilyesmik... Ugye ez az ő szótárából hiányzik. Én meg hallgattam rá, én olyan, de olyan rohadtul ostoba vagyok. Ja és hangoztatja, hogy ő szingli, mondtam neki, hogy rohadtul leszarom, kivel kavar és kivel nem... Hát tegnap sikerült szabálytalanul közlekedni a cukrász ribanccal bringával szabtak ezerrel a járdán és persze körülnézés nélkül hajtottak a zebrára, persze majdnem elcsaptam az ostoba ribancát, ez az idióta meg vigyorog, mint a tejbetök. Erre nincs mit mondanom... Gondolkodom, hogy a kutyát odaviszem neki elleni, mégis csak ő a vérprofi, muhaha, ez látszott, a tuti nem lesz még semmi, nem kell külön zárnodon sem... Legalább feltett szándéka hazaköltözni, na ez mérhetetlenül boldoggá tesz, tőlem még a ribancát is viheti, aki nem a  csaja, az sem érdekel, csak takarodjon még a városból is.

Aztán meg itt van Mr. Big, aki benyelt egy influenzát, azóta morcos és nem tud dolgozni, mondtam, segítek, ha szeretné, boltba én is el tudok ugrani, stb. Nem kell, mert büszke a végtelenségig, ja meg nagyon nem szeretné, hogy meglátogassam, bár még csak 2 hete kavarunk, mert hogy együtt vagyunk, az költői túlzás. Ha nem ismerném a nevelt fiát, azt hinném, kamuzik és nője van otthon, így tudom, hogy csak a pereputtyának nem akar - még vagy már, azt a rossebb tudja - bemutatni. Mióta beteg, meg bunkózik, mint a ház, egy darabig türelmes maradtam, aztán már nem, tegnap este is olyan szöveget levert, ami kiverte a biztosítékot, úgyhogy írtam neki, világosítson már fel, ki volt decemberben a gépénél, mert az a pasi nagyon bejött, ez meg nagyon nem. Elkezdett hülyéskedni, hogy az ikertestvére, aztán lazán közöltem, ha találkozna vele, adja már meg neki a számomat, mert ezzel a bunkóval nem szeretnék kommunikálni, az ikertesója viszont tök jó fej. Mindjárt hívott és normális lett, feszegetheti a határaimat, csak nem érdemes. 

Igazából nem túlzottan összeegyeztethető az időbeosztásunk, már csak azért sem, mert ő 5-től dolgozik, én meg fél 6-ra érek haza, másrészt meg hajnalban nem leszek hajlandó kommunikálni vele, mert reggel nekem megint mennem kell, úgyhogy így járt. Az a pasi, akit decemberben megismertem, azért sok mindent megtettem volna, ezért viszont egy tapottat sem.

Megyeszékhelyivel meg cimbizünk, legalább van, akivel lehet értelmesen csevegni. Evvan és nincs más.