Hogy minek, magam sem tudom... egy rohanás az életem. Végigszaladok rajta, aztán vége. Melóból suliba mentem, projektfinanszírozás. 10 perc után levágta az előadó, hogy értek hozzá... sok mindenhez értek, csak használni nincs lehetőségem...
Annyi idős lehet, mint én, csak velem ellentétben ő milliárdos projekteket bonyolít. Én meg az íróasztalom átrendezéséhez sem vagyok jogosult, főnök utasított, hogy állítsam vissza az eredeti állapotba.
Fogalmam sincs, lesz-e valaha olyan munkahelyem, amit élvezni fogok... valaha... néha... talán... egyszer...
Mérges vagyok, mert holnap angol vizsga és nem tanultam rá semmit.
Banditával egész jól elvagyunk, egy dolog jelenleg nem működik, de remélem idővel találunk összhangot és egyensúlyt, remélem...
Nem tudom, hogy inkább a tengerpartra ruccanjunk ki pár napra nyáron vagy beadjam a két hetem alatt a csemetéimet állatkertbe, ezt sem tudom, annyi mindent nem tudok.
Agymenés off, alvás on.
