mármint a pasikat. Úgy általában, úgyhogy Pszichológus barátnőmmel eldöntöttük, hogy az egyes személyi számú egyedektől mentesen az ősszel lelécelünk két napra. Csak ő és én, és alig várom.
Tegnap egész konkrétan elküldtem Mr. Biget a rákba, miután hisztis csitrinek nevezett, szerinte úgy duzzogok, mint egy tinédzser, hát mondtam neki, asszem én itt feladom, de nem viccesen, hanem elég komolyan, mondtam, hogy bizonyára nem vagyok csitri és vannak rigolyáim és marha mód irritál, hogy egyre hátrébb kerülök a ranglistán, nem hívott fel, miután reggel felkelt, sőt igazából egész nap nem jelentkezett, morgott, hogy ez nem így működik, majd személyesen megvitatjuk. Mondtam, hogy ezt a stílust adja elő másnak, nekem nincs rá szükségem... Pszichó barátnőm itt volt, röhögött, hogy vajon melyikünk a konokabb, hát mondom, én, ez tuti, hogy én nem jelentkezek, az tuti, már jött is az sms fél 7-kor, hát mondom, mi történt az útviszonyokkal.... Hajnalban nem jött, fáradt alapon...
Ma szabadnapos, felhívtam, mikor hazaértem, nem vette fel, azonnal jött az sms, hogy 5 perc múlva hív, ma valszeg szabadnapos, mondta, de fáradt, úgyhogy alszik, én meg meg sem hallottam, mondtam, akkor jelezd, este mikor jössz. Nem ismerek pardont, ha heti 1 szabadnapja van, akkor jelenése is, ilyen az élet... Amúgy is szeretném ezeket a kivesézős, majd szemtől szemben dolgokat tisztázni, mert rohadtul elegem van a viselkedéséből, ha nincs épkézláb magyarázat, akkor nem várok még 3 hetet sem, bár ma felhívott meló után, hogy nézegette, mit lehet kezdeni a fűtésemmel, nocsak, de fontos lettem...
Kolléga meg sütit sütött nekem :)) Reggel meg a kocsiban utazás közben végig fogta a kezem... ki érti ezt?? Én, jajj, hogy ne tudnám, az uncsi házasélet megszínesítője...
Megkeresett Szerető, hát ez húsz a csúcson, új csaja van, nem szállnék-e be harmadiknak, hát nem barátom, még másodiknak sem, nem hogy harmadiknak :D
Hulla vagyok, a fűtésem egy kalap szar, tegnap kísérleteztem és rájöttem, hogy szar az egész.
Ja, kiscsajom meg összetörte a tabletjét, ráugrott, hát sokáig tartott, majd idegbajt kaptam... a sírás kerülgetett, nem is, inkább végigbőgtem a délelőttöt, na meg, agresszió levezetésképpen kitakarítottam az egész házat :)
Kisfiam elhagyta mindkét pár kesztyűjét, úgyhogy büntiben voltak mindketten, olyan csend volt hellyel-közzel a szobában, azt hittem alszanak, anyám is mondta, hogy olyanok voltak, mint az angyalok :)) Csak egy kicsit helyre kell őket billenteni és mindjárt nem járnak kötéltáncot az idegeimen...
