Szóval, most már jó ideje elég letargikus hangvételű vagyok. És hát alakulunk, mint púpos gyerek a prés alatt :)

A szombati kibeszélés sokat segített, azóta újra figyelünk egymásra. Jó tudom, ezzel még nem váltottuk meg a világot, de sok kicsi, sokra megy, meg valahol el kell kezdeni, csak hogy legyen a tarsolyomban néhány közhely.

Amúgy meg én is „egyszer egy sárkány egyszer egy királylány egyszer az ágyba máskor a pokolba kívánnám“ gondolom én :) Na jó, talán tudom :)

Nézzük csak, szombaton éjszakáig beszélgettünk, majd lefeküdtünk. Vasárnap ugye ott volt velem az elsőáldozáson, pedig mennyire ágált... mégis magától kelt fel, én nem keltettem volna fel. Vasárnap délután szedett nekem virágot a réten, mikor kivitte a kutyákat futni.

Hétfőn mondtam neki, hogy valamit tenni kellene, tök nagy a hasam, hogy mennyire zavar.... erre mosolygott, hogy ő így is szeret. Tudta, ha helyesel, abból balhé lesz, nem tudatosan tettem próbára, mégis sikerült.

Tényleg szeret és én is őt, vannak apróságok, amikből egyszer csak óriások lesznek, de van ez így... majd összemennek újra :)

Ma pedig a karácsonyra tőle kapott órámhoz ideális gyűrűvel találkoztam az ékszerüzletben, ahol a barátnőm dolgozik, fel is hívtam Banditát, hogy megveszem, odaadja-e a napomra :) Mondta, hogy ez aztán király... mondtam, nem baj, majd meglepődök :D

Holnap este pedig kettesben elmegyünk egyet, hogy hová lehet menni szerda este, fogalmam sincs, de mivel csütörtökön mindketten otthon leszünk délelőtt, így nem hagyhatjuk ezt ki :)