A szombatom elég stresszesre sikerült, a suliból iszkoltam haza, bepakoltam a gyerekeket és némi töszörgés után el is tudtunk indulni, egyenesen 2. számú mini kutyáért. Kicsit izgultam, mert a pasi telefonja ki volt kapcsolva, de hála égnek otthon volt, csak elromlott a telefonja, úgyhogy gyors lezavartuk a tranzakciót. Itt leszögezem, hogy a Bakony kanyargós útjait még az anyós ülésben sem csípem, nemhogy a volán mögött, de mivel eszembe se jutott, hogy az idióta gps-em rövid útvonalra volt állítva, így vakon követtem, míg ki nem kötöttem a Isten háta mögött egy talán tankokkal használható földútnál. Felhívtam Banditát, hogy itt valami nagyon nem kóser, megszakadt, visszahívtam, ki volt kapcsolva, természetesen az Isten háta mögött 2 km-rel, addig elmerészkedtem a földúton, nincs gps vétel sem, úgyhogy nem bírtam eldönteni, sírjak, nevessek-e, maradt a teljes család megpisiltetése az idilli környezetben, majd felhívtam tesómat, aki rácsatlakozott a google maps-re, ami persze ugyanazt mondta, hogy már csak 10 km, haladjak tovább még 2 kilómétert és király lesz minden... Nem vállaltam be, egy ideig visszatolattam, majd megfordultam, az első kocsmánál 3 korombeli pasi ült, kiszóltam, útba tudnának-e igazítani, bólintottak, szóltam, hogy akkor félreállok, röhögtek, hogy fölösleges, erre a kutya nem jár - csak ostoba libák gps-szel, gondoltam :D - ők sem helybéliek voltak, de legalább volt térképük, úgyhogy potom 40 perccel később már ott is voltam Banditánál. Út közben még felhívott egy telefonfülkéből, az ő telefonja is beszart, én meg végigmorogtam az utat, hogy itt állok a semmi közepén, ő meg nem képes bedugni a telefonját :)

Vasárnap az unokaöccsének vettünk tortát, mert az ajándéka tegnap jött meg itthonra :S Este meg is jöttek tesójáék, bejárást tartottak a birtokon, én ettől alapjáraton rosszul vagyok, ahogy sógornőm kioktatja, mi nem megfelelő, de ők tudják. Aztán kezdte is Bandita, amit általában szokott... mert ti és mi ehhez nem vagyunk szokva... ettől meg a plafonnak megyek, ő pedig csak mondta, mondta, mert mi végigjárunk cipővel az ő szőnyegén, mellesleg ő is, de hát az ő szőnyege... ilyet csak akkor csinál, amikor ott a tesója... feltűnt neki, hogy ez most nem volt fair, nem tudom, miért kattan be nála valami, mikor megjelenik a tesója, de idegesít... de rendesen sikerült elbaltáznia az esténket. Másnapra összeszedte magát, akkor, mikor tesója elővette a kaját a hűtőből, csak elrakni derogált, már azzal jött, hogy "mi" tiszta hülyékkel vagyunk körülvéve...

Két kis kutyusunk még rendesen igényli a figyelmet, ez így is marad még egy hónapig, míg a pici kicsit fel nem erősödik, hogy tudjon hülyülni a kicsivel :) Amúgy meg a kiscsaj igazi hisztis, bezzeg a fiú bevonul a helyére és durmol :)

Hétfőn szedtünk kövi rózsát, holnap el is ültetjük a kis tavunk köré, este Bandita már bújást tervezett, de úgy fájt a fejem, azt hittem megőrülök, úgyhogy ezt is bebuktuk. 

Ma elmentünk ebédelni, délelőtt pedig alkottam negyed órát egymásra, beraktam gyerkőcöket a kádba :) Étteremben ebédeltünk, délután bobztunk, majd a 30 fokos hőségben hazavezettem. Ma még szalma vagyok, Bandita parkettát ken és jön utánunk holnap.

Mi pedig reggel újra, suli-meló kombóval felvesszük a hétköznapok ritmusát, de most hála égnek csak 3 napig :)