Tehát tegnap állt a bál... én meg néztem, mint Rozi a moziban. Nem az bántott, hogy kifakadt, egyetértek, nekem is elegem van, hogy a gyerkőcökre százszor rá kell szólni, eddig kivonta magát a nevelésből, most meg nem egyeztet, még ezzel is tudok élni, bár a jövőben ragaszkodok hozzá, hogy konzekvensen ugyanazt az álláspontot képviseljük.
Ami nagyon bántott, hogy minden előjel nélkül fakadt ki és lelécelt, kiszellőztette a fejét, de ELMENT! Én pedig azon gondolkodtam mindvégig, hogy mi lesz, ha egyszer csak minden előjel nélkül kilép az életünkből, mert nem mondja, mi a baja, fogja a cucctáskáját és elmegy...
Hazajött, kisírt szemekkel és még mindig fogalmam sem volt, mellesleg sértődött is voltam, mert csak egy nyugis estét szerettem volna.
Elmentek a gyerekek aludni, odabújt, de nem szólt semmit, nyaggattam, mert nekem ez igenis fontos, hogy tudjam, mi a baj, aztán kibújt a szög a zsákból... őt ez idegesítette, hogy mi megint egész nap pakolunk és a gyerekekkel egyenként kell összeveszni, hogy segítsenek, arról nem is beszélve, hogy a saját cuccaikat nem rakják el... ami teljesen jogos, tök igaza van és egy az egyben az ő véleményén vagyok, de ezt nem így kellett volna és főleg nem elmenni... utána már kiborult, hogy hiányzik neki az anyukája és a nagymamája is és roppantul magányos lett a sötétben az utcán és az ő fejében is az járt, mi lesz, ha egyszer cucctáskával és kutyával megy ott, ha elmegy végleg.
Én pedig kiszakadtam a rózsaszínű felhők közül, hogy mennyire labilis és instabil a kapcsolatunk, erre ebben a formában nem számítottam... :S Délelőtt lenyugtatott, hogy egyszerűen szar napja volt és jó úton haladunk, hogy együtt öregedjünk meg, én mégis kicsit visszavonulóssá váltam, a tegnapi nap kicsit megtörte az illúzióimat.
A nap negatívuma: Még mindig zaklat az építő, már megfogalmaztam a választ, amit elé tárok, mert horrorisztikus összeggel akar levenni a festés miatt, mindamellett, hogy egyik nyílás méret sem volt megfelelő, úgyhogy erősen felejtős az ügy, de még nem vagyok elég erős hozzá, hogy ezzel konfrontáljam.
A nap pozitívuma: Csütörtökön 10-kor megyek egy állásinterjúra :) ez teljesen feldobott, nagyon tetszik maga a munka leírása és a cég sincs messze, úgyhogy lehet szurkolni :)
Kösziii :)