Azon gondolkodtam ma, hogy el vagyok átkozva...

Banditát azóta érik a bajok, mióta velem van, semmi gondja nem volt addig, 3 napja ismertük egymást és elesett a mamája... utána lekapcsolták németeknél, mert lejárt a jogsija... mióta elköltözött meg folyamatosan gáz van a házzal... tegnap volt, rendbe tett mindent, rohanás volt az egész... ma ismét leállt a fűtés, vízszerelőt szervezett az elfagyott csőhöz... most szervezhetünk gázszerelőt a kazánhoz... esetleg még valami?

Az életem meg egy katasztrófa... és mennyire nem látom az alagút végét, lehet vége sem lesz?

Néha annyira elkap a kétségbeesés...

És még mindig lebeg damoklész kardja a kégli meg az exem kocsija miatt... és pörög körbe a mókus kereke...

Nyűglődök rendesen...

Icurka-picurka boldogságra vágyom... csend, béke és nyugalom... most erősen gondolkodom, hogy csúúúúnyán be kéne rúgnom... és még pia sincs itthon, csak valami vodka, aminek gusztustalanul körömlakk lemosó szaga van, bepróbálkoztam vele, de nem bírom nyelni...