Kissé balhésan indult :)) Szóval kedden megbeszéltük, hogy főzök, aztán kártyázunk és dumálunk. Sikerült 3/4 12-kor jelentkezni, hülyültünk kicsit, aztán bedobott valami olyasmit, hogy megmutatja, milyen a tesztoszteron löket... hát itt dobtam egy hátast, úgyhogy küldtem egy sms-t, hogy kósza dugásra nem, jó beszélgetésre kapható vagyok. Persze fél óra múlva hívott, hogy már ott járt nálam, mikor megkapta az sms-t, muhahaha, én meg most jöttem a falvédőről, de mivel elég közvetlenek vagyunk egymással, mondtam, ha magadon tudod tartani a ruháidat, akkor egy kávéra szívesen látlak, persze noszogatni kellett a sértett lelkét, de végül jött. Az 1 óra, amit itt töltött pedig szinte elszállt, nem akart menni és én is nagyon élveztem a társaságát, ahogy a kutyáimat dögönyözte, beszéltünk sok mindenről és mondta, hogy annyira nem volt rákattanva a dugásra, azt hitte én, nem tom ezt miből vette és azért csíp annyira, mert nem vagyok nyafka és elég közvetlen vagyok és ez ritka nőbe - tudom, ez az én defektusom, nem is vagyok igazi nő :D
Már egy ideje dumálunk és a beállítása az élethez nem tetszett, aztán most, hogy face to face beszéltünk, értem, mire gondol és kicsit tisztelem is érte, hogy képes rá, hogy ezt így véghez vigye. Szerintem mi jó barátok leszünk.
Tök normális és tanácsokat adott és meghallgatott és mesélt, nagyon kötetlen, jól eső beszélgetés volt :)
Itt esett le, mi a bajom a First date-tel, persze, persze, bejövök neki, de ő nem az én emberem, baromira nem érdekelte, amit mondok, fogalmam sincs, milyen típusú kapcsolatokban élt, de nem olyan, mint amilyenre vágyok, olyan se hideg, se meleg, mondjad csak, nem reflektált, hallgatott, azt annyi. Igazából első randi, egy szál gazt nem hozott, valahogy nem tetszett ez az egész... olyan volt, mintha 10 éve együtt lennénk...
Tehát igazából ezek a kötetlen randik pont arra jók, hogy megtudjam, mi az, amire vágyom...
