Nem is tudom, még mindig nem vagyok jól lelkileg, pedig 1 hónapja történt minden, magányosnak érzem magam, ha nincs mellettem, ha mellettem van sem vagyok hulla boldog. Nem tudom mit várok magamtól, mit akarok én. Először is magammal kell dűlőre jutnom, utána jön Bandita. Egyszerűen élek bele a vakvilágba, fennakadok mondatokon és fogalmam sincs. "Adok egy puszit, mert megint hallgathatom..."
Gyerekeknek reggel megint próbáltam magyarázni, hogy nem élvezem, hogy este az egyik cirkuszol, reggel a másik, nekem sem jobb, én is megyek dolgozni, én sem szeretek, de muszáj. Kíváncsi vagyok, estére lesz-e foganatja. Olyan jó lenne kicsit boldognak lenni.
Jót fog tenni a hétvégi pihenés, túrázás, nem várok tőle az ég adta világon semmit. Nem érzem sem sorsdöntőnek, sem másnak, csak jól esőnek. A gyerekek elhelyezése meg kész kabaré volt, tesóm vállalja, majd nem, majd mégis, addigra szereztem másik szittert, komolyan az agyamat eldobom, de örülök, hogy megoldódott, annak meg még jobban, hogy olyan helyen lesznek, ahol szeretnek lenni.
Bandita? Határidő? Mire? Nem látom igazán értelmét bármilyen határidőt szabni, ahogy esik, úgy puffan, elvette tőlem a biztonságomat és sok mindent megtesz, csak azt nem adja vissza, amire vágyom, én meg most épp kivárok, szeretkezünk minden este, nem panaszkodhatok, figyelmes és kedves velünk, többre jelenleg nem fussa.
Úgyhogy inkább foglalkozok mással :) Kollégám épp a csajának sms-ezett, mikor mentem elkérni az aktát, aztán beszélgettünk, a csaja közben találkozgat egy 64 éves vén csonttal, ő mégis eljegyezte, na ott csúszott ki a számon, hogy te se vagy normális :D Örülök, hogy más is népesíti a marhák táborát :)
Nem tom írtam-e, most leírom oszt annyi, kollégámmal (másikkal) dumáltam múlt héten, még annó felajánlottam, hogy aludjon nálunk, mondta, ha nincs otthon a pasim, bármikor. Na, szóval, válik, hazautalta az asszonynak az összes pénzét, úgyhogy most szarban van, mert a csaja mellrákos lett és elment meglátogatni. Vicces fazon amúgy. Nekem meg minden bajom volt, mert megkért, had aludjon a vendégszobámban, fogalmam sem volt, ezt hogy adagoljam Banditának, aztán másnap jött, hogy almás, a csaja megtiltotta, miután elmondta, hogy egy bombázó a kolleginája. A mafla :)
Legalább a magyar kollégáim jó fejek, szeretem őket, egytől egyig (na jó, kettőt nem, a hálátlant és a megbízhatatlant :) A többivel tök jól érzem magam :)
Szal a lelkem még mindig a béka segge alatt, hol hasmenésem van, hol hányok, hol csak hányingerem van, de csendben maradok, mert kinek szóljak, majd elmúlik ez is, ahogy az élet is, remélem egyszer eljön az idő, mikor sikeresek és boldogok a gyerekeim, eljön az örök nyugalom ideje is.
