Az vagyok, az éjjel, mint mostanában néhányszor egy héten, durva rémálmok törnek rám, reggel szédültem és remegtek a lábaim, Bandita kérdezte is, hogy mi a fene van már velem... ki tudja? sokkk az élet...

Tegnap olyan szinten kiakasztott a főnököm, hogy úgy döntöttem, mikor hazaértem, hogy befekszem a kádba és fütyülök a világra, kiskrapekom lelépett Banditával kutyát sétáltatni, én meg otthon maradtam kiscsajommal, aztán betársult a kádba... édes volt a kis vigyorgós, segített megmosni a loboncom, közben barkóbáztunk meg a Jézuskáról beszélgettünk.... neki barbie's ló kell fürdőkáddal és létezik!! azt hittem hanyatt vágom magam, úgyhogy mamiéktól azt kap, a röhögőgörcs kerülgetett, micsoda valósághű, hogy a lovat kádban fürdetjük... tőlem meg megkapja a belville's álomházat, remélem lesz azért sikere... nagyfiam mamiéktól lego busz állomást kap, mert a buszok és társai a mindene, tőlünk meg megkapja terepasztala első csodáját egy piros kétszintes piko vonatot...

Már a mátrix is összeállt, kitől, ki mit kap, úgyhogy már csak a felnőtteken kell agyalnom, milyen aprósággal lepjem meg őket...

Most meg szimplán csak aludni szeretnék, méééély álomba szenderülni és hagyni magam sodródni, szép álmokat szeretnék már végre, olyan mosolygósokat, nem üldözős, rémisztőeket, de éjjel legalább odabújhattam Bandita mellé...

Kábán várom a nap végét és remélem minden különösebb akadály nélkül egyszer csak el is jön...