Nos, ahogy már megannyi poszt kezdődött, ma tetőfokára hágott a jókedvem... Biztosan lesz még sok mély- és magasrepülésben részem, sok örömöm, bánatom, filozofálhatnékom...

de egy Díva a csúcson hagyja abba, visszavonulok az ismeretlenbe, abba az életbe, amit mindannyian ismertek.

Köszönök minden jótanácsot, minden kedves szót, azt hiszem a rossz napjaimon sokat segített... viszont veszélyes most már leírnom mindezt, mert nem tudok ferdíteni, nem tudok érintetteket nem bántó módon írni...

Viszont van újra családom, életem, vannak igaz barátaim és most már van mellettem valaki, aki tisztel és megbecsül. Révbe ért a szingli flúgos naíva.

Ez a blog nem nekem készült, elvileg Szeretővel töltött közös időnk megörökítését szolgálta, ő viszont már a múlt halványuló emlékévé vált, én pedig mosolyogva tekintek a jövőbe.

Kommentelni biztos visszatérek, viszont bejegyzés több nem lesz, már nem vagyok elég bátor ahhoz, hogy őszintén írjam magamat, ferdítve, bántó részleteket kihagyva pedig nem szeretnék, a fél igazság nem igazság elvén.

Csak annyit írhatok, amennyit szoktam, mindenkinek azt kívánom, amit önmagának kíván ;)