Na, pont az vagyok, gyülemlik fel bennem az agresszió, de durván, gondolkozom, hogy pálinkával vagy xanax-szal csillapítsam magam... sikítani tudnék és remegek...
Hívtam Banditát, elindult-e, mi a dörgés, good timing, abban a pillanatban indult, most akartam írni... De persze rossz híre van, mert hát úgy, ahogy elképzeltük, na, úgy nem műkodik, vasárnap nem tudunk együtt aludni, de nagyon várja a holnapot...
Kezd kicsit Szerető feelingem lenni, tehetetlenség elmélet, na mindegy, a leckét feladtam, de attól még dúlok-fúlok, csendben magamban, nem, nem Bandita a hibás, ő az utolsó csepp az amúgy baromi nagy poharamban... de most baromira csurig van...
Szóval jövő hétvégén húsvét, azt pedig itthon ünnepeljük, nem lépek le gyerkőcökkel az ismeretlenbe... Utána hétvégét meg lerendezte kedves mamám, a temetést sikerült 2 hét múlva szombatra időzíteni, thx, de komolyan... szóval, szombat este nem fogok elindulni ismételten... ezt most megoldhatja ő... grrrrrrrrrrr.... de hogy megoldja-e, az még kérdéses...
Na, elmegyek sétálni, hátha lenyugszom egy kicsit.... au revoir...
