Először is a sipítozásból és a siránkozásból, a pityergésből és az elveszettségből, baszki, ki vagy Te? Nem ismerlek ilyennek! Ja és nem is akarlak, úgyhogy szedd össze magad! A terhességet meg kell szakítani, nincs kec-mec, ugye nem akarsz egyedül felnevelni egy harmadikat? A szaros álmaid, az álomvilágod, amit dédelgettél? Idióta, vedd már észre, hogy szappanbuborék!
Nem érdemli meg, önzés volt tőle tegnap kitálalni az érzéseit, nem vagy a lelki szemetese, bezzeg, ha te mondod, támadásnak veszi, kérlek ne foglalkozz már vele! Légy túl mielőbb az egészen, rázd meg magad és éld tovább az életedet...
Hogy mit tegyél, ha nem tudja előteremteni a kocsira a pénzt? Fogalmam sincs, vedd el tőle? Ebben nem tudok okos lenni... majd alakul.
Most meg húzzál, fürödj le, igyál egy kávét és állj neki végre tanulni.
Magányos vagy és ölélesre vágysz? Szerinted hányan vannak ezzel még így, miután elhagyták őket, hagyj magadnak időt és lassan kikopik az érzés. Keep cool!
