Nos, ma megint agyon dolgozom magam, mint mellékelt ábra mutatja, de muszáj kiírnom magamból :)
MEGVAAAAAAAAAAAN, de most komolyan....
Tudom, szar az élet, meg minden, de amikor végképp padlót fogsz, mindig jön egy segítő kéz és megjött és nem hiszem el és boldog vagyok.
Na meg gondolom, kicsit kusza is... Szóval a házikómról van szó, amely oly magányosan, szomorkásan álldigál födém nélkül a telkemen, amely mellett nap, mint nap elautózok, már meg sem állok, hogy megsimogassam, mert sírni támad kedvem, hogy nem építem tovább...
de a múltkori halálos ítélethez képest, ahol úgy gondoltam, hogy sosem lesz kész, mert 3x árat adott a kivitelező, amely nem képez természetesen tárgyalási alapot, vagy hívtam volna fel, elnézést, harmadolhatjuk a költségeket, mert nekem csak ennyim van?? Aztán jött meleg barátom és az ő építtetője, elmagyaráztam a helyzetet, nem kerteltem, mert minek, elvált vagyok és pillanatnyilag elég csóró, de laknom kell és nem akarok a putri albérletben megöregedni én sem és a gyerekek, mikor ott a telek a megkezdett házikóval, mondta, megnézi mit tehet minimális költségen és ma felhívott és majdnem hanyatt dobtam magam, kimondta a bűvös számokat, öcsém, potom fél millával kell több pénz, mint amennyit be tudok vállani, az semmi, ja és még lehet, hogy megpróbál ebből is faragni...
Egyszerűen nem hiszem el, valósággá válik a kék és a rózsaszín szoba, a kandalló, a kertecske lábon álló kerti bunkival, a terasz a friss fű illatával és újra lesz Gizike mosogatógép, újra süthetek 3 réteges üveges sütőben, sőt még gardróbom is lesz, no meg garázsom is, amim még sose volt, sikítanék most örömömbe, az elveszett álom valósággá válik, végre lesz egy hely, amit otthonunknak hívhatunk, nem lesz többé kupi, mert mindennek lesz helye és még sorolhatnám, mit fogok benne imádni, mert minden centijét, a gyerekek imádnak ott lenni, a környék összes kölykét ismerjük, persze, kicsit Lila akác köz, amit annyira nem csípek, nem tudok névtelenségbe visszavonulni, mint a beton dzsungelben, de leszarom... nem kis terheket veszek magamra, csóró leszek, de boldogan csóró, mert lesz otthonom, ami minden pénzt megér...
nos íme a világ legboldogabb naívája ilyen :)
ja és mivel nincs kivel megosztanom, így hát megosztom mindenkivel ;)