A szemfényvesztös napomnak következményei vannak, számítottam rá, elöfordulhat, hogy emiatt nem tudom lezárni az évemet. Elegem van kicsit, kimerültem, besokalltam ettöl az egésztöl, egész vasárnap prezentációt írtam, a szakdogámmal elakadtam, szombaton angol tesztem és valahogy túllépem a saját határaimat és elértem azt a szintet, ahonnan nincs tovább... elvileg már csak 43 nap, sok - sok pozitív energiát kérek, hogy gyakorlatilag is az legyen.
Gyerköcök is nagyon érzékenyek, érzik, hogy a végét járom, összezavarja öket anya szeme alatti karikái és kimerültsége, úgyhogy párszor föztem, pedig már rég volt, csak, hogy jó legyen.
Hétvégén volt nagyfiam elsöáldozása, egy vagyonba került felöltöztetni öket, de megérte, ilyen csinos, gyönyörü gyerekeket rég láttam. Maga a ceremónia alatt anyámékon mérgelödtem, legszívesebben mindkettöt nyakon vágtam volna, nagyon nem tudtak viselkedni a felmenöim... Nagyim kiakasztó volt, nem is beszéltem vele egész nap, megint csollánra pisilt. Az étteremben is otthagytam egy vagyont és még hallgathattam a hisztit, mert hogy volt, ami nem ízlett, azt hittem a napnak sosem lesz vége.... Este betaxiztunk és 20 perc múlva felhöszakadás miatt, vissza is taxiztunk a városból :) Pedig kicsit kint maradtam volna, de az idöjárás közbeszólt.
Pénteken elöször puskázva tettem le egy vizsgát, de letettem és ez a lényeg, szombaton kollégánál buli volt, gyerköcök is nagyon jól érezték magukat, volt vagy fél 11, mire ágyba kerültünk a nehéz nap elött...
Ennyire vagyok lelkileg is össze-vissza, mint itt...
Hétfön volt fönökkel elmentünk lazulni, az est konklúziója lett, hogy nagyon erös a racionális és az emocionális énem és sokszor nem ugyanazt akarják... mily igaz, hogy ez mit hoz még, azt a sors eldönti, bevallom, magasról teszek rá. Olyan arany köpéseink voltak, hogy majd kiestem a kocsiból, bár feszélyezett, hogy elötte nap megint volt rá utalás, hogy ö többet szeretne...
Aztán meg itt van tetováló, mondtam, nagylány vagyok és eszembe sincs megváltoztatni az életét, nem összeegyeztethetö, akkor nem és kész, én már nem harcolok senkiért, vagy jön vagy megy, ennyire egyszerü, ehhez képest hangosan röhögtem hétfön. Bejelentettem, hogy este nem dumálunk, mert elmegyek Ex-fönökkel, azonnal bedobott egy lánynevet, hogy ö pedig vele megy el, mondtam, jó szórakozást, igazából, ha össze akar vele jönni, tegye azt, minden este beszélünk és elötte este volt egy nagyobb vitánk, mert ugye nem tudjuk, mikor találkozunk, az az érzésem, hogy nem akarja túlbonyolítani az életét azzal, hogy találkozunk és belémszeret, ezért jönnek az ócska kifogások... Na meg egy lány odaköltözik hozzá pár hónapra, aki hulla szerelmes belé, sok sikert hozzá. Szóval, akkor ö is elmegy vasárnap, fél 1 körül értem haza, ráírtam, hogy megjöttem, hát láss csodát, ö is pont akkor, csak az a fura, hogy folyamatosan kommentelt a távollétem alatt fészen és posztolt, nem hiszem, hogy a hosszú szöke csaj mellett tette :) No mindegy, mindenesetre, elég rossz kedve volt és épp írta, hogy fáj a lába és sok a melója, beelöztem azzal, hogy szeretlek ám... na, erre jött a szmájli és mindjárt irogatott fél 3-ig, kis féltékeny kiscsillag. Ebbe sem látok igazán bele semmit, azon kivül, hogy ez egy szimpla férfiúi birtoklási érzés, attól még tetszett...
