Kész vagyok, tegnap délután már megint a padló alá kúsztam 2 méterrel. Szarul érzem magam.
Sok minden kavarog a fejemben, hogy nem vagyok korrekt és csak az én igazságom létezik... és valójában van igazságalapja a dolgoknak.
Akkora kérdöjel van a fejembe, hogy gátolja az agymüködésemet. Tegnap beszéltünk Mr. Biggel és igazat adott!! Szeretne több idöt velem tölteni, de jelenleg nem megy, mert ö éjjel dolgozik, de én meg nappal! Én sem maradok otthon a munkából, ráadásul suliba járok, abban a heti 10 órában, amit meg ráérek, ö nem ér mindig rá. Az elmúlt 4 napban akkora bunkó voltam, de már nem anyázik, megvárja, míg lenyugszom. Tudja, hogy igazam van, de nem tud ellene mit tenni. Sokszor kihasználva érzem magam általa, másrészt tudom, hogy tök jólelkü, ragaszkodó. Tudom, hogy pancserkedik a melóval, tegnap mondta, ha nem derogálna neki, hogy valaki vezényeljen, akkor elmenne céghez dolgozni, mert jelenleg csak dolgozik, de pénze nincs. Mondtam, tudom, nem vagyok vak. Rendeznie kell az apját, az anyját, a fiát és a melót is, szar neki is, hogy nem lehet velem, de jelenleg nem tud mást. Pedig tudja, hogy lenne mit segíteni nekem is, szarul is érzi magát miatta, most ez mennyire igaz vagy sem, fene tudja, de csúnyán visszavett a nagy arcából. Mondta, a pénteki beszélgetésnél sem akart anyázni, hogy át volt irányítva, úgyhogy a 3/4 órát végig roamingolta, mert tudta, hogy besértödök és nem akar elveszíteni.
Tudom, hogy nyár óta van valakije, azt is, hogy jelentösen kevesebbet foglalkozik vele, mióta vagyok, elöször feltéptem magam rajta, persze nem tudja, hogy tudom, a 4 nap jégcsap részemröl ennek volt köszönhetö, aztán arra gondoltam, hogy bakker, én mennyivel vagyok jobb??? Ez viszont felkavart, mert ÉN NEM VAGYOK ILYEN!!!
Álompasival 2:2 az állás, kétszer mondtam én le a randit, kétszer ö, napi 2-3 órát telefonálunk. Nem akarja, hogy külföldet hívjak, ha fel merem hívni, 1 perc alatt lerakja és visszahív, nagyon jókat beszélgetünk, nagyon jó fej és kicsit izgulok a találkozástól. Olyanokat tesz, amikre vágynék, hogy tegyék. Szombaton randizunk, meglátjuk, vak is aszonta. Kicsit be vagyok rezelve, ahhoz azért ragaszkodik, ha összejönnénk, nekem kell költöznöm, ö nem hajlandó, semmiképp. Igazából igaza van, de én akkor sem éltem még soha sehol. Kezdem is kiismerni, mind a pozitív, mind a negatív tulajdonságait. Este mondta, hogy ö ezt tök komolyan gondolja és reméli, én leszek számára az igazi, vágyna rá. Tudom, fogalmam sem lehet, hogy ö mit müvel messze, ez is igaz, de akkor is. Na mindegy, holnap vizsga, pasimentesítem magam.
Így állok. Lesütött szemmel járok magam elött és fogalmam sincs, mit akarok, bevallom, tök inkorrekt, de vasárnapig nem is vagyok hajlandó dönteni.
