Olyan semmihez nincs kedvem, na jó, kivétel erősíti a szabályt, egész jól elkeresgélek aktívan nyaralásokat, pedig nem is megyünk... legalábbis eddig úgy tűnik és szerintem úgy is marad.
Aztán, csak a vicc és a (t)rend kedvéért, Banditának este bedobtam, persze szivatásból, hogy tudod kedvesem, elég viccesen hangzik "az akkor inkább elveszlek", ő meg azonnal védekezett, hogy vicc volt és abszolút nem gondolta komolyan. Aztán vagy fél órát röhögtem még rajta, meg ő is, nem is tudom, bosszant-e az infantilizmusa néha... igazából nem is érdekel, az biztos, ezekkel a baklövéseivel simán elérte, hogy még véletlenül se legyen esküvőnk, végül is ez volt a célja, úgyhogy jól csinálta... aztán eldöntöttem, hogy igaza van, ha neki nem fontos az én óhajom és a saját feje után megy, akkor én miért ne tehetném, ha szeret, marad, ha nem, meg lépjen. Neki nincs gyereke, nekem van két tündér bogaram. Ő eldöntötte, hogy nem kell neki, ha meggondolja magát, akkor keressen hozzá anyát, én pedig úgy élem az életemet, ahogy nekem tetszik.
Ami még mélységesen felháborít, a nem dohányzók védelme. Ad1 szerencsétlen vendéglátósok pár millát beleöltek fejenként pár éve a dohányzó-nem dohányzók kialakításába, most meg egy huszárvágással megszüntették és minden nem dohányzó lett. Persze a munkahelyek is, na most, engem, mint dohányzót ki a fészkes fene véd a fagytól, hótól, esőtől és széltől? Semmi problámam a dohányzó szobákkal, na de az, hogy az épületben, zárt helyiségben nem gyújthatok rá, ez kiveri a biztosítékot. Úgyhogy innentől megszüntettem a kávézókba, éttermekbe járást, sőt erősen gondolkodom azon is, hogy abbahagyom a dohányzást, aztán szedje az állam az adóját, ahonnan akarja... felháborító...
